Ma az értékszemlélet-beli különbségekről ejtenék pár szót.

Találkoztam olyan esetekkel, hogy, pl.  Németországban, egy törött, nem túl értékes hangszerről egy szakember azt a tanácsot adta, hogy dobják el, nem érdemes megjavítani.  Ugyanis ha a javítás többe kerül, mint a hangszer kereskedelmi értéke, nem igen mondhatunk mást.

Mindazonáltal mindig sajnálom veszni hagyni a hangszert, és ha egy mód van rá, megtalálom a „felmentést”. Pl: megveszem és megjavítom magamnak.

Az viszont egyre inkább világossá válik számomra, hogy nálunk máshol vannak az értékhatárok. Én itt Magyarországon, tetszik, vagy nem tetszik, nem tudok olyan áron dolgozni, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országok szakemberei. Magyar emberek fizetéséhez próbálom igazítani az áraimat.  A munkadíjaknál ez szokott is sikerülni, a felhasznált anyagok árát viszont én sem tudom letornászni. Legfeljebb kevesebb haszonnal adom a nagykereskedelmi áron beszerezhető húrokat, fogólapokat és húrlábakat. Mindenesetre nálam még a legtöbb esetben megéri megcsináltatni, mondjuk egy nagybőgőt, míg  Németországban már lehet, hogy nem.

Persze, ha valaki olyan véleményt kap, hogy dobja ki a hangszert, általában (szerencsére) nem teszi meg. Van, aki a szomszéd asztalossal javíttatja, van, aki maga áll neki, és még sorolhatnám a leleményesség tárházából előhúzott dolgokat. Egy biztos, hogy nem hozzáértő kezek után dolgozni, az bizony nem könnyű feladat,  nagyobb és drágább, mint ha rögtön én kaptam volna a feladatot a hangszer újraélesztésére.

Érdekes dolog, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor kezdtem a szakmát, nagyon sok munka : pl szélezés belülről, vagy akár csak a hangszer kinyitása és „rendes ” javítása még mindennapos volt. Ma már olyan ritka egy ilyen „nagyobb szabású” megrendelés, hogy kezdem elfelejteni a 30 évvel ezelőtt  rutinmunkának számító megoldásokat.
Az utánunk jövő generáció pedig valószínűleg, egy-két kivételtől eltekintve, nem is fog találkozni ilyen javításokkal…

Végül is ez a blog a legtöbbször ilyen lehetetlennek látszó javításokat mutat be, képekkel illusztrálva.

Bíztatok mindenkit, hogy mielőtt „leírna” egy hangszert, hozza el, nézzük meg együtt, és az esetek legalább 70 %-ában meg lehet találni a módját a hangszer megmentésének. Mint például ennél a hegedűnél:

ilyen volt

és most itt tart